Luther Legendái: Kaiser Karl V. Luther sírjánál

A Protesztánsok veresége a smalkadisi Háborúban (1546/47) a mühlbergi csata után, megjelent a császári sereg Wittenberg kapúja elôtt. Igy kénytelen volt a választófejedelem a "Wittenberg Kapitulacióját" aláírni, amelyben a váróst átadja és a választófejedelemségrôl lemond.

A császár 1517 Május 23.-án lovagolt be a városba és egy darabig a katélytemplomban a vetéltársa Luther sírja mellet idözött.

Errôl a történetrôl a következô évszázadban egyes legendák keletkeztek, melyek történelmileg nincs bizonyítva. Igy hangzik peldául az egyik, hogy a császárt a református nyitott sírjánál felszólították, hogy az eretnek maradványait a máglyára rakassa.
Erre a császár azt válaszolta hogy:" Ô megtalálta a saját bíróját. Én csak élôk ellen nem halottak ellen harcolok.

Sajnos ez sincs bízonyítva: Johannes Bugenhagens aki részletessen Kaiser Karl látogatását feljegyezte, egy szóval sem említette ezt a történetett.

Egy másik legenda arról tájékoztat, hogy Luther holttestét a -Császári sereg érkezése elött- sírjából kívették és egy másik kevésbe ísmert helyen eltemették.

Egyértelmû választ 1892 február 14.-én kaptak, mikor Luther sírját a Kastélytemplomban ismét felnyították: Az itt található sír a református végsô nyúgvóhelye.