A pápai átok és a fenyegetôlevél elégetése (1520/21)
Luther véglegessen elhatárolja magát az egyháztól.
A római kúria állandó támadása miatt Luther kénytelen volt a vallási nézetétt, önálló teologiává alakítani.
Ebbôl az okból 1520/21-ben három nagy reformátikus mûvön dolgozott.:"An den christlichen Adel
deutscher Nation" ("A német nemzet keresztény nemességéhez"), "Von der babylonischen
Gefangenschaft der Kirche" ("Az egyház babiloni fogságáról") és "Von der Freiheit eines
Christenmenschen" ("A keresztény ember szabadságáról") és belsôleg teljesen eltávolodik Romától.
Így 1520-ban ismét eretnekpert indítottak ellene. Ennek csúcspontja 1520 június 15.-én volt, amikor Luthert átokkal fenyegették, amenyiben tanait vissza nem vonja.
Az fenyegetôlevél elégetése és az egyházi átok.
Luther tüntetôen reagál: 1520 december 10.-én elégeti az átoklevelet, egyháztörvénykönyvét és ellenségei könyveit, azzon a helyen ahol most Wittenbergben a Luthertölgy található és álítolag közben következô szövegett mondta.: "Weil du gottloses Buch den Heiligen des Herrn betrübt ode geschändet hast, so betrübe und verzehre dich das ewige Feue"r(" Mert te istentelen könyv a Szent Úrat megbántotad vagy megaláztad, ezért bántson és emésszen el téged az örök tûz").
Ez a cselekedete egy véglegess és visszavonhatatlan szakítás volt Rómától. A pápa 1521.január 3.-án kimondta Luther ellen az egyházi átkot.
Mivel az ország és több fejedelem Luther oldalán állt, kénytelen volt a császár Luthert meghalgatnia. Így meghívta a lázadót
a wormsi országgyülésre és szabad kíséretett igért.
|